2011. október 15., szombat

Nos hát úgy tűnik, hogy mindig találok jobb elfoglaltságot mint a blog írása. Hehe. Elnézést mindenkitől de eléggé tele van az életem mindenfélével.

A hétköznapok eléggé unalmasan telnek és kétségtelenül több fizikai munkát végzek, mint a legtöbb au pair, mivel gyakorlatilag a gyerekeket alig látom így napközben én takarítom a házat. Igazából nem nagy kaland, csak mivel a ház nagy (három emelet) így időigényes. De még így is van kb 6 órám minden nap szabad napközben :)

Az első hétvégémet San Antonioban töltöttem a párommal, a családjával és a barátaival. Akkor éreztem úgy, hogy minden a helyén van. Furcsa volt, hogy autóval jött felvenni engem és nem a repülőtérre kellett kimenni elé, haha, de kellemesen furcsa ;) Szóval elmentünk kajálni, voltunk plázázni meg a kedvenc arts & crafts boltomban a Michaels-ben :) Aztán ez a hét kicsit hosszúra sikerült, ugyanis baby girl beteg. Köhög meg folyik az orra úgyhogy hazaküldték hamarabb kicsit a bölcsődéből mert hőemelkedése volt így kicsit több időt kellett töltenem a gyerekekkel mint általában, ami elsőre eléggé kemény volt, de aztán a hétvége alatt megszoktam, ugyanis a második hétvégémet "itthon" töltöttem. Anyu spa hétvégén volt a barátnőjével csütörtöktől szombatig, apu meg szombat-vasárnap elment maratont futni San Antonio-ba úgyhogy én voltam a fix ember itthon. Kellett az energia a kölykökhöz napi 12 órában de kibírtam valahogy, viszont kegyetlenül várom már, hogy péntek reggel legyen és jöjjön a kis drágám hogy felvegyen és együtt töltsük az egész hétvégét.

Tudom, tudom mindenki képeket vár, de sajnos még nem volt alkalmam rá, de ígérem most hétvégén elintézem :)

Egyébként annyira nem tudom, hogy mit írjak :) Úgy értem azt hiszem, hogy írnom kellene a helyről, Texasról, az életről itt, de mivel számomra egyik sem olyan nagy újdonság így nem igazán tudom miről kellene írnom :) Pénteken T átugrott Austin-ba (egy óra autóval San Antonio szóval nem vészes táv) hogy együtt ebédeljünk, lementünk a belvárosba ettem egy isteni csirke burgert az Opal Divine's-ban ahol a pincér egy oltári figura volt, 62 éves pasi hihetetlen dumával, szakadtunk a röhögéstől meg elmentünk a kedvenc kaja boltomba a Whole Foods-ba ahol felpakoltam minden földi jóval (tudom, tudom kaja benne van a fizetésemben, de én szeretek magamnak is venni dolgokat, úgy kevésbé érzem furán magam). Tegnap pedig megnyitottam a bankszámlámat a Chase-nél úgyhogy jövőhéten megjön az amerikai bankkártyám is hála a jó istennek. Közben elkezdtem a hajszát az egyetem ügyben is, de még egyelőre nincsenek nagyobb fejlemények.

De mára ennyi, mert éppen zeng a ház ugyanis vihar van. És ha Texasban vihar van, akkor kő kövön nem marad. Szó szerint :) Villámlás mennydörgés éjszakai sötétség. Yaaaayyyy!!!!

1 megjegyzés:

Hencsi írta...

Szia Flo. Én már nagyon vártam, hogy írj egy helyzetjelentést. Hát a képekre bizony kiváncsi vagyok meg a párodra is (de gondolom a többi blogolvasó) és igazából tényleg mindenre kíváncsi vagyok Texasról úgy konkrétan nem sok mindent ismerek. Ha lesz időd és kedved írj, na meg képeket a városról is. Puszii:)

Megjegyzés küldése